Ámon Ada, a főpolgármester klímaügyi főtanácsadója Budapest Klímastratégiájának fő irányvonalairól mesélt a Budapest TE meg ÉN podcast e heti adásában. A beszélgetésből kiderült, hogy mely intézkedések várnak a politikai döntéshozókra, és melyek ránk, budapestiekre, ha enyhíteni szeretnénk a klímaváltozás hatásait.
2021 tavaszán elkészült a főváros legújabb klímastratégiája, hivatalos nevén a Budapesti Klímastratégia és Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv.
„A klímastratégia azonosította azokat a területeket, ahol nagy kibocsátás jelentkezik. Megnéztük, hogy hol lehet ezek közül 2030-ig jó eséllyel eredményeket elérni, és kiderült, hogy ez az épületenergetika, melynek egyik része az energiaigények drasztikus csökkentése, a másik része pedig az energiatermelés a városban, utóbbit a napelemek jelenthetik elsősorban.”
Ámon Ada klímaszakértő szerint a klímastratégia fokmérője az lesz, hogy mennyi valósul meg belőle. Az viszont azon múlik, hogy mennyien tudnak róla és mennyien érzik magukénak. Ezért közösségi gyűlések formájában igyekszik a főváros bevonni a budapestieket a klíma-diskurzusba.
„A közösségi gyűlés olyan műfaj, amikor laikusok iskolázottság, életkor és nem szerint reprezentatív jelleggel összeülnek egy bizonyos problémát átbeszélni. Az első alkalom után az a tapasztalat szűrődött le, hogy informált állampolgárok bölcs döntéseket hoznak, ugyanis az emberek a szakértőkkel nagyon hasonló prioritásokat fogalmaztak meg, és hasonló beavatkozási akciókat javasoltak. Ez egy nagyon jó tapasztalás volt, megerősített minket abban, hogy ha kommunikálunk az emberekkel, eljuttatunk fontos, hasznos információkat nekik, nagyon sokat nyerhetünk a városi klíma-alkalmazkodásban.”
Bonyolult és problémás, de szükségszerű beruházás a szigetelés
Ahhoz, hogy a budapestiek ne csak az alkalmazkodásban tudjanak előrelépni, hanem személyesen is hozzájáruljanak a szén-dioxid csökkentéséhez, forrásokhoz kell juttatni őket.
„A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése már inkább gazdasági kérdés. (…) Azért van nagy kibocsátás, mert az emberek szeretnek nagy területen lakni. Egyre kisebb számú ember jut egy lakásra, ezzel megnő az egy főre jutó alapterület, és a fűtési energia is. Egyszerű dolgokról van szó: szigetelni kell a házakat, az ablakokat ki kell cserélni, lehetőleg három rétegű ablaküvegre, majd a fűtési rendszert ehhez kell igazítani, és nem árt, ha van egy napelem vagy valami megújuló erőforrást felhasználó energiatermelő egység. De ehhez pénz kell. (…) Nem lehet máshogy rávenni az embereket, hogy egy ilyen bonyolult, koszos, problémás beruházásba belecsapjanak, csak ha ehhez hathatós, nagy mennyiségű támogatást tud nyújtani közpénzből valaki.”
Budapest lehetne részben önellátó
„Sokszor Budapesten fogy el az egész ország által felhasznált villamosenergia negyede. Tehát ide be kell hozni azt a mennyiségű elektront, ami itt elfogy. (…) De mi lenne, ha ezen a területen sikerülne saját magunknak legalább részben, az önellátás egy részét megteremteni?”
Ámon Ada szerint számolni kell azzal, hogy Budapesten a következő tíz-húsz évben az ideihez hasonló hőhullámok hosszúsága és gyakorisága megduplázódik vagy megtriplázódik. Már most kimutatható, hogy bizonyos napokon, napszakokban egy-egy városrészben a villamosenergia igény megugrik.
„Egy erős, meleg hétköznap a váci úti irodaházak vagy a soroksári úti irodák masszív hűtési igényt jelentenek. Napenergiával ki lehetne egyensúlyozni a dolgot. De ebben a városban lesz valószínűleg az az áttörés is, hogy az elektromos autók óriási töltési igényt fognak előbb-utóbb jelenteni, ami szintén egy olyan kihívás, amivel számolnunk kell. (…) A világ abba az irányba megy, hogy egyre több dolgot szeretnénk villamosenergiával megoldani. Nem baj, ha egy olyan nagyváros, mint Budapest, felkészül erre, és olyan kapacitásokat létesít, amelyek adni tudják ezt a többlet villamosenergiát, másrészt az infrastruktúrát biztosító cégekkel együttműködve meg tudja oldani a tárolást.”