Gyakran ismételt kérdések

Leglátványosabb eleme a napelem. Ezek vagy a háztetőn, vagy épületekbe integrálva, vagy egy szabadon álló tartószerkezeten foglalnak helyet. Feladatuk a napenergiát egyenárammá alakítani.

Az inverter egy DC/AC átalakító, amely a napelemek által generált egyenáramot (DC) a hálózati paraméterekben megadott váltóárammá (AC) alakítja.

A napelemes rendszert túlfeszültség-védelemmel kell ellátni: DC oldalon, amennyiben kettőnél több napelemes áramkör (string) van, akkor olvadóbiztosítékokat is be kell építeni. Három fázis esetén az AC oldalon szükséges a rendszer galvanikus leválasztása egy négypólusú leválasztó kapcsolóval, a túláram védelemről pedig egy hárompólusú kismegszakító gondoskodik.

A mai modern inverterek LAN vagy vezeték nélküli kapcsolatuk révén elérik a gyártó webszerverét, így az internet segítségével a felhasználó és a karbantartók könnyen hozzáférnek az inverter termelési és az inverter állapotának adataihoz, hibakódjaihoz.
Hálózatra csatlakoztatott rendszer esetén mivel jelenleg még éves szaldó elszámolás van, ezért itt a szükséges rendszerméret meghatározása egyszerű. Az éves áramfogyasztásunkból kell kiindulni, ami az éves áramszámláról leolvasható (vagy a részszámlákon szereplő részösszegek összeadásával megkapjuk). A kWh-ban kifejezett éves fogyasztásunkat déli tájolású tető esetén osszuk el egy 1100, vagy 1200-as osztóval, így megkapjuk a szükséges rendszermérete. Kelet vagy nyugati tájolású esetén az osztó 1000 és 1100 között alakul. Példa: 5000 kWh éves áramfogyasztás esetén egy déli tájolású tető esetén a szükséges rendszerméret 4,2-4,5 kWp, egy kelet vagy nyugati tájolású esetén 4,5-4,8 kWp.

A DC/AC arány (az inverterre csatlakoztatott napelemek teljesítménye és az inverter teljesítmény aránya) 0,75-1,3 között legyen. Ez szintén tájolás függvénye – egy közel déli tájolás esetén maradjunk a 0,9-1,1-es sávban.

Sziget-üzem esetén nehezebb a méret meghatározása, mert a pillanatnyi teljesítményfelvétel is fontos, nemcsak az össz napi energiaigény. Sziget-üzem esetén kompromisszumra kell törekedni mind az energiafogyasztás, mind pedig a pillanatnyi teljesítményigény esetén. A fogyasztási szokásainkat a napenergia termeléshez kell igazítanunk, így kell beállítani a fogyasztók áramfelvételét is. Az éjszakai jelentős fogyasztás kerülendő elsősorban az akkumulátorok védelme miatt. Amennyiben minden nap új töltési ciklusba kerülnek az akkumulátorok, akkor azzal jelentősen csökken az élettartamuk. Jelentős többletköltséget jelent az akkumulátor kapacitás méretezése, elsősorban a téli alacsony napos órák miatt. Háromszor nagyobbra kell tervezni, mint a napi energiaigény, és még így sincs garancia arra, hogy elhagyható-e egy harmadik energiaforrás.
Lapos és nyeregtetőre egyaránt lehet napelemeket telepíteni.

A napelemes rendszert a lehetőségekhez mérten árnyékmentes, déli tájolású tetőfelületekre kell helyezni. A kelettől-nyugatig (kb. 90°-270°) terjedő tájolású tetők a legalkalmasabbak. Az északi, északkeleti vagy északnyugati tájolás kerülendő, ugyanis itt az előbbiekhez képesti hozamnak csupán körülbelül a 40%-a érhető el. Az ideálistól eltérő tájolás abban az esetben jöhet számításba, ha alacsony a tető dőlésszöge (kevesebb mint 15°).

Amennyiben árnyékos a tetőfelület, de nem tartósan, azaz dinamikus, egy-két panelen jelentkező súrlóárnyék jelentkezik pl. a kora délelőtti vagy a késő délutáni időszakban, pl. egy kémény által, akkor a hagyományos ún. string inverterekbe beépített algoritmus ezt a helyzetet még tudja kezelni. Amennyiben viszont több panelre vetülne hosszabb órákig árnyék, akkor már csak az ún. optimalizált rendszerek rendszerek jönnek számításba, azaz az ún. DC-DC optimalizált vagy mikroinverteres rendszerek (ez utóbbi a drágább megoldás).
Minden tartószerkezet-gyártó ad egy terhelési becslést (méretező szoftverrel), amit az adott napelemes rendszer, adott panelkiosztással, adott tetőre jelentene, de ez nem perdöntő, ugyanis ezek a becslések csak tájékoztató jellegűek és egy statikai állásfoglaláshoz kötöttek. Az esetek többségében statikai szakvélemény nélkül is telepíthető a napelemes rendszer, mert megállapítható a tető állékonysága. Családi házakra telepítendő napelemes rendszereknél nem szokott készülni statikai szakvélemény, mert a költségvetés nem bírná el, és a súlyos állékonysági problémák már a felmérés során láthatók pl. a szarufák görbék, nem megfelelő méretűek, a szarufák közt nagy a távolság, korhadt a faanyag, a cseréplécek görbék, cserép mállott, fémlemeznél a minimum lemezvastagság 0,5 mm. Ebben az esetben a felmérést végző cég jelzi, hogy szükséges lenne a tető megerősítése, a héjazat cseréje. Vasbeton lapostetőnél nem szokott problémát okozni a többletterhelés. Könnyűszerkezetes épületeknél szükséges az ellenőrzés, mert általában csak a hóteherből származó többletterhelésre vannak méretezve. Családi házak esetében az esetek 90%-ában minden probléma nélkül, statikai szakvélemény nélkül is telepíthető a napelemes rendszer.
A hálózati csatlakozású (on-grid) napelemes rendszerek inverterei csak hálózati feszültség mellett működnek. Ha nincs hálózati feszültség, akkor az inverter leáll, és napsütés ellenére sem kapcsol be addig az inverter, amíg vissza nem tér a hálózati feszültség. A hálózati feszültség visszatérésétől számítva 300 másodperc után kapcsol be az inverter. Ezt a Magyarországon érvényben lévő hálózati szabvány tartalmazza. Ennek biztonsági okai vannak.

Szigetüzemű rendszer (off-grid) esetén nincs kiépített hálózat, amire az inverter tudna csatlakozni. Teljesen autonóm üzemmódban van. A szigetüzemű rendszer elsődleges alapfeltétele az akkumulátor megléte, amely a fel nem használt energiát 1-2 napig tárolja. Bonyolultabb szigetüzemű rendszerek esetén más másodlagos energiaforrások is megjelenthetnek, amelyek tartalék energiát tudnak biztosítani tartós napsütéses napok hiányában pl. gázmotor, üzemanyagcella, benzines aggregátor.
A két rendszer közül a szigetüzemű fajlagosan jóval drágább. Kialakítása elsősorban ott ajánlott, ahol nem biztosítható a hálózat kiépítése és nem jelentkezik nagy energiaigény, pl. tanyák, hajók, lakóautók. Amennyiben nincs harmadik energiaforrás, csak akkumulátor, akkor a felhasználási feltételek limitáltak mind a felhasználható energia, mind pedig a maximális folyamatos teljesítmény szempontjából.
Egy átlagos családi házra telepítendő napelemes rendszer (4-8 kW teljesítmény) telepítése évszaktól és a tető tagoltságától függően 1-2 nap alatt megtörténik. Az ácsok felszerelik a tartószerkezetet, ezzel párhuzamosan a villanyszerelő kiépíti az AC nyomvonalat, felhelyezi és beköti az invertert és az AC és DC oldal szerelvényeit. Legvégül kiépítésre kerül a DC nyomvonal és az ácsok egy villanyszerelővel bekötik és rögzítik a paneleket. Megtörténik az inverter és a monitoring rendszer beállítása. A próbaüzemmel párhuzamosan megtörténik az első üzembe helyezési jegyzőkönyv kiállítása, érintésvédelmi mérés. A rendszer a tesztüzemet követően lekapcsolásra kerül addig, amig a szolgáltató a készre jelentést követően ki nem száll az óracserére.
A hálózatra csatlakoztatott napelemes rendszerünk által megtermelt villamos energiát nappal a lakásunkban működő áramfogyasztók pl. hűtőszekrény, elektromos fűtés, egyéb gépek a működésük során azonnal felhasználják, és az inverter csak a többlettermelést fogja visszatáplálni a közcélú hálózatba. Ebben az esetben az ad-vesz mérőn kisebb mennyiségű villamosenergia visszatáplálás figyelhető meg mint az inverter monitoring rendszerében vagy a kijelzőjén.

Amennyiben a fogyasztásunk nagyobb, mint amit a napelemes rendszer az adott pillanatban képes kiszolgálni, akkor a különbözet a hálózat felől pótlódik Így a villamosenergia-ellátás folyamatos.

FIGYELEM: 2022. október 31. után, határozatlan ideig, nem lehet Magyarország területén olyan háztartási méretű napelemes kiserőművet engedélyeztetni, ami visszatáplál a hálózatra.
FIGYELEM: 2022. október 31. után, határozatlan ideig, nem lehet Magyarország területén olyan háztartási méretű napelemes kiserőművet engedélyeztetni, ami visszatáplál a hálózatra.

A napelemes rendszer üzemeléséhez egy ad-vesz mérőóra szükséges, amely méri, hogy adott pillanatban fogyasztunk-e a hálózatról, vagy éppen a napelemünkből érkezik a hálózatba többletáram. A napelemes rendszer működésbe állításakor az eredeti mérőóránkat a szolgáltató lecseréli, ennek költsége azonban minket terhel. Fogyasztási szerződésenként egy darab mérőre van szükségünk, vagyis egy lakásos családi ház esetén egyre, többlakásos társasház esetén pedig minden egyes lakásban, amely napelemet helyez el a tetőn.

Egyelőre 2023. december 31-ig az energialapú éves szaldóelszámolás lesz érvényben Ez úgy működik, hogy a választott havi, negyedéves vagy éves időszakban megtermelt összes villamosenergiát a szolgáltató az ad-vesz mérő segítségével összeveti az ugyanezen időszakban felhasznált összes áram mennyiségével, és a különbözetet kell kifizetnünk illetve többlet esetén a szolgáltatótól kapunk térítést. Az ezen időpont előtt engedélyezett vagy beadott igénnyel rendelkező rendszerek még szaldóelszámolásban maradnak 2024. január 1-je után is.

Ezen időpont után beadott igényünk esetén viszont már bruttó elszámolásban fog történni az elszámolás, amely viszont már nem energia-, hanem költség-alapú. Ez azt jelenti, hogy amikor a hálózatról vételezünk, akkor a nappali vételezési díjszabás szerint történik majd az elszámolás, amikor pedig a hálózatra táplálunk, akkor a betáplálási árból amit kapunk, levonódik majd a hálózathasználati díj. Vagyis a hálózatra táplálás ára alacsonyabb lesz, mint a vételezési ár, ezért ahhoz, hogy nullás egyenlegem legyen, többet kell betáplálnom, mint amennyit a hálózatról fogyasztok.
Minimális. Évente ajánlott villamos szakembernek az AC oldali kötések megfelelő állapotát ellenőrizni. Ha szemmel láthatóan porosak, koszosak, akkor szükséges a hűtőbordákat, ventilátorokat takarítani. Monitoring rendszer megléte esetén az inverter által generált hibakódok láthatóvá válnak a gyártó szerviz felületén. Ez jelentősen megkönnyíti a hibakeresést.
Minimum 25 évig. Ezalatt az idő alatt, a tapasztalatok szerint, az inverter egyszer cserére fog szorulni.
FIGYELEM: 2022. október 31. után, határozatlan ideig, nem lehet Magyarország területén olyan háztartási méretű napelemes kiserőművet engedélyeztetni, ami visszatáplál a hálózatra.

Társasházak esetén a lakásokhoz képest nagyon korlátozott a rendelkezésre álló tetőfelület nagysága, ezért első lépésben azt kell eldönteni, hogy a társasház közös áramfogyasztását (lépcsőházak, lift) kívánja ellátni a ház egy közös napelem-rendszerrel, vagy a lakók a saját fogyasztásuk ellátására akarják használni a tetőt. (Illetve harmadik, újszerű lehetőség lehet még az energiaközösség alakítása, ugyanakkor erre egyelőre Magyarországon nem létezik bejáratott gyakorlat, megvalósult jó példa.) Ha a ház közös fogyasztása nagyon alacsony, pl. lift sincs, akkor érdemesebb lehet az egyéni rendszerekben gondolkodni.

Amennyiben a társasházi alapító okiratban a tető megosztott és van is elég tetőfelület, akkor minden lakástulajdonos a rá eső tulajdonrészig kiépíthet napelemes rendszert. Amennyiben viszont osztatlan a tető és/vagy egy sokemeletes társasházról beszélünk, akkor egy olyan napelemes rendszer alakítható ki, amely a közös térben lévő fogyasztókat fogja megtáplálni, pl. lépcsőházi világítás, liftek, elektromos kapu, a gépészeti tér elektromos fogyasztói, keringtető szivattyúk stb. Ebben az esetben az egyéni napelemes rendszer kialakítása nem lehetséges, csak abban az esetben, ha az adott lakás feletti tetőfelület hasznosításához minden tulajdonos hozzájárulását biztosítja az igénylő félnek
Amennyiben az ingatlan minimális fogyasztást produkál, akkor az inverter az akkumulátorok töltésvezérlőjén keresztül az akkumulátorok maximális feltöltéséig tölti azokat. Ezt követően leszabályozza magát.
A napelem elektromos áramot állít elő, a napkollektor pedig a napsugárzás hőenergiáját direktben hasznosítja és melegvizet állít elő. A napelem egy egyszerű elektromos berendezés, a napkollektor pedig egy gépészeti egység.
Amennyiben nem süt a nap – pl éjszaka -, akkor hagyományos string inverter esetén a napelemes rendszer nem üzemel. Szórt fény, borult égbolt esetén a napelemek termelnek, amennyiben elegendő a nap sugárzási energiája.

Hibrid inverterek esetében, ha van akkumulátor, akkor az akkumulátor kapacitásának függvényében éjszaka is fogyaszthatom a nappal megtermelt energiát.
Ez a tájolástól, tartószerkezettől, az inverterek és optimalizálók számától, a napelemek minőségétől is függ. Egy átlagos napelemes rendszer a mai hatósági villamos lakossági tarifák mellett kb. 9-10 év alatt megtérül. Piaci árú villamosenergia tarifák mellett akár 2-3 éven belül is megtérülhet a napelemes beruházás.

FIGYELEM: 2022. október 31. után, határozatlan ideig, nem lehet Magyarország területén olyan háztartási méretű napelemes kiserőművet engedélyeztetni, ami visszatáplál a hálózatra. Ezért az ez után engedélyeztetett (akik október 31-ig nem adták be az igénybejelentést vagy elutasították azt) napelemes rendszerek megtérülése jelenáron (átlag áramdíjjal számolva), akár 42 év is lehet.
Szerelésre általában 3, 5, 10 év, tartószerkezetre 10, 12 év garanciát adnak a telepítők.

Napelemre termékgarancia 10,12,15,25 vagy prémium panelek esetében akár 30 év. Teljesítménygarancia 80-85% a 25-ik év végére, egyes gyártóknál ez 30 évre is kiterjed.

Inverterre 5-12 év az alapgarancia, amely kibővíthető akár 20, 25 évre is, külön térítés ellenében.
Igen, bizonyos méretű jégesőig. Ez általában 20 mm átmérőjű jégdarabot jelent 80 km/h becsapódás mellett.
A szakszerűen telepített napelemes rendszer ellenáll a tervezés helyszínén jellemző maximális szélerősség szívó és nyomó hatásának is, károsodás nélkül.
Több lehetőség is van, a legkevésbé hatékony megoldástól a legjobb felé haladva.
A megtermelt villamos energia felhasználható:
  1. 1.      Hősugárzóval, infrapanellel.
    2.      Villanykazánban, puffertartályban egy elektromos fűtőbetéttel radiátoros fűtésre.
    3.      Elektromos radiátorral.
    4.      Villanykazánban, puffertartályban egy elektromos fűtőbetéttel padlófűtésre.
    5.      Elektromos padlófűtéssel, falfűtéssel.
    6.      Levegő/levegő hőszivattyúval (inverteres hűtő/fűtő klíma).
    7.      Jól szigetelt ház esetében levegő/víz hőszivattyúval padlófűtésre.
    8.      Jól szigetelt ház esetében talajszondás hőszivattyúval padlófűtésre.
FIGYELEM: 2022. október 31. után, határozatlan ideig, nem lehet Magyarország területén olyan háztartási méretű napelemes kiserőművet engedélyeztetni, ami visszatáplál a hálózatra. Ennek függvényében a fűtési rendszer elektrifikálásánál érdemes figyelembe venni, hogy a nyári időszakban termelt nem elfogyasztott áramot elveszítjük és a téli időszak nappali termelése alacsonyabb.
A napelemek a föld ötödik leggyakoribb eleméből, szilíciumból készülnek, így szinte teljes egészében újrahasznosíthatóak, hagyományos elektronikai hulladékként újrafeldolgozhatóak, nem minősül veszélyes hulladéknak (és az inverter sem). A napelemek újrafeldolgozása érdekében a hazai forgalomba hozónak 57 Ft/kg termékdíjat kell fizetnie, mely adóbefizetés fedezetet nyújt a napelem élettartama végén a feldolgozásra. Ugyanakkor mivel a napelem viszonylag új technológia, a legtöbb napelem még nem érte el az élettartama végét, ezért tömegesen még nem indult meg a napelemek újrahasznosítása.

Az akkumulátor ezzel szemben veszélyes hulladék. Az újrafeldolgozás technikai feltételei elvileg ugyan adottak, de egyelőre csak kevés cég foglalkozik ezzel Európában, így ez a kérdés még nem teljes mértékben megoldott.