A francia főváros már 2013-ban elkészítette a párizsi háztetők interaktív napenergia-adatbázisát, amely az adott felületre eső éves besugárzás, illetve az esetleges árnyékoló hatások alapján határozza meg az adott épületen napelemekkel termelhető áram éves mennyiségét (kWh/m2/év). Az adatbázis színkódja segítségével a lakosok, üzleti szereplők és közintézmények egyaránt meg tudják határozni azt, hogy az optimális termelés érdekében a tető mely pontjaira érdemes napelemeket telepíteniük.
Párizs klímastratégájának célkitűzése szerint a karbonsemlegesség 2050-ig történő eléréséhez a párizsi háztetők 20%-ára szükséges napelemeket telepíteni. A 2016-os párizsi közösségi költségvetés tervezésekor (hasonló most már van Budapesten is) az egyik javaslat a párizsi lakosok részéről az volt, hogy a francia főváros vonja be a lakosokat a fenntartható energiatermelésbe. A javaslatot 7000 párizsi támogatta, és ennek következtében a város számottevő forrásokat (eredetileg 2 millió eurót) különített el erre a célra. A projekt sajátossága tehát, hogy nem a város közvetlenül telepít napelemes kapacitásokat, hanem a lakosokat segíti hozzá ahhoz, hogy tevékenyen részt vegyenek a napenergia elterjesztésében. A pályázat 2018-as kiírását követően alakult szövetkezetté az addig egyesületi formában működő, több mint 300 tagot számláló Ener’CitIF energiaközösség, amely végül jogot nyert arra, hogy Párizs kilenc önkormányzati tulajdonban lévő épületének (iskolák, kollégiumok, sportközpontok) tetejére napelemeket telepítsen, és azokat a következő húsz évben működtesse.
Párizs egy úgy nevezett „Közterület-foglalási megállapodás” keretében bocsátotta az Ener’CitIF rendelkezésére a háztetőket főként olyan kevésbé fejlett, főként az alsó középosztály lakta kerületekben, ahol még nem voltak elterjedtek a zöld megoldások. Ugyanebben az évben további hat szociális bérház tetejéről is megállapodás történt, így az Enercitif összesen 15 naperőmű telepítését vállalta. A teljes beruházás végül kb. 1 millió euróra rúgott, melynek kétharmadát fedezte a párizsi önkormányzat, a fennmaradó részt pedig részben kölcsönből, részben pedig a szövetkezeti tagok részvényvásárlása útján biztosította az EnerCitIF. Egy részvény 100 euróba került, és a tagok átlagosan fejenként öt részvényt vásároltak, így a szövetkezett 160.000 euró saját forrásra tett szert.
Bár a koronavírus-járvány lelassította a naperőművek telepítését, mára a kijelölt 15 helyszínből 14 esetében már működnek a napelemek, összesen 4000 négyzetméteren és 750 kWh csúcsteljesítménnyel. Az EnerCit’IF számításai alapján ez 280 párizsi háztartás éves energiafogyasztását fedezi. A megtermelt villamosenergia bekerül a hálózatba, azt a szolgáltató 10-12 eurocent/kWh kötelező átvételi áron veszi át. Gilles Wintrebert, az Enerc’ItIF vezetője fontosnak tartja, hogy a szövetkezetük nem elsősorban profitot akar termelni. A működtetés és karbantartás költségeinek fedezése után is képesek ugyan minimális, 2-3 %-os nyereséget fizetni a tulajdonosoknak a befektetésük után, de céljuk sokkal inkább az állampolgári aktivizmus, a szemléletformálás és az öntevékenység a tiszta energiára való átállásban. A szemléletformálást kiemelt céljuknak tekintik, ezért minden egyes új helyszín átadásához kapcsolódóan közösségi gyűléseket, workshopokat, tájékoztató előadásokat szerveznek.