Célok

A Budapest – Nappal hajtva projekt hátterét három városi kihívás adja, amelyek egyben a város- illetve infrastruktúra-fejlesztés fontos feladatai is.

  • Az első kihívás a városi légszennyezés: Magyarországon az egészségügyi kockázatok között a 8. helyen szerepel a légszennyezettség, szorosan a dohányzás, a magas vérnyomás, a nem megfelelő étrend és az elhízás mögött. Magyarországon nagyjából évi 10 ezerre tehető azok száma, akik a szállópor-szennyezéshez kötődő betegségekben halnak meg és csak Budapesten évente sok száz idő előtti haláleset köthető kifejezetten a levegő szállópor-szennyezettségéhez.
  • A második kihívás az energiafelhasználás trendjeinek változásai (például az egyre gyakoribb és egyre erőteljesebb hőhullámokban szükséges hűtési igények, a digitalizáció vagy akár a távmunka terjedése) és a városi mobilitás gyorsuló ütemű elektrifikációja jelenti. A város villamosenergia-hálózatának a változó igényeket követő, folyamatos fejlesztése kihívás elé állítja a rendszer üzemeltetőjét, a hálózati infrastruktúrák elhelyezése és karbantartása pedig helyet igényel a város amúgy is sűrűn lakott területén.
  • A harmadik nagy kihívást a megújuló energiaforrások jelenlegi alacsony mértékű használatajelenti. Ennek az aránynak a növelése kiemelt célként jelenik meg a település- és városfejlesztési tervekben, illetve Budapest Környezeti Programjában és Klímastratégiájában.

Budapest területén a különböző megújuló energiaforrások közül legegyszerűbben a napenergia elérhető. Ezért a Budapest – Nappal hajtva projekt a napenergia adta potenciálokat vizsgálja.

A munka célja, hogy feltárja a napelemek elterjedésének ösztönzési és támogatási lehetőségeit. Nemzetközi példákat (pl. Helsinki) szem előtt tartva részletes budapesti szolár-térkép készül, amely térinformatikai adatbázisok összekapcsolásával jeleníti meg a fővárosi napelem-hasznosítás potenciális lehetőségeit és adottságait.

A projekt szakemberei kutatják a napelemes fejlesztések, e-mobilitás és villamosenergia-tárolás kapcsolódási lehetőségeit is, és mindezeknek a villamosenergia-hálózatra gyakorolt lehetséges pozitív hatását.

A programban együttműködők feltárják az adminisztratív és jogi akadályokat és az egyéb technikai problémákat, a gazdaságossági kérdéseket és a társadalmi, lakóközösségi hozzáállást és bevonási lehetőségeket is.